III. Béla

1148-1196

apja: II. Géza 
uralkodása: 1172-1196
felesége:

Châtillon Anna
Capet Margit

gyermekei: Imre, Konstancia, András, István, Salamon, Margit, ismeretlen nevű leány
utódja: Imre

 

Az egyik legjelentősebb magyar király, az írásbeliség elterjesztője, a királyság területének gyarapítója. Uralkodása alatt a Magyar Királyság lett a vezető nagyhatalom Közép- és Délkelet-Európában.

Fiatalon horvát-dalmát herceg lett. A bátyjával szembeni trónviszályok alatt került Bizáncba, ahol a I. Manuel bizánci császár saját trónörökösévé nyilvánította, egészen saját fia születéséig. Bátyja, III. István 1172-es halála után hívei neki ajánlották fel a trónt. Bizánchoz fűződő kapcsolata miatt azonban támogatottsága nem volt egységes, testvérét, Gézát is börtönbe kellett záratnia hatalma érdekében.

Pápabarát politikát folytatott, de a nyugati kapcsolatokat is igyekezett megerősíteni. 1181-ben elrendelte, hogy minden elé terjesztett ügyet foglaljanak írásba. Innentől számítjuk a magyar hivatalos írásbeliség kezdetét. Országlása alatt keletkezett legrégebbi összefüggő magyar nyelvemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés. A központi hatalom megerősítése érdekében állandó királyi kancelláriát hozott létre. Mánuel 1180-ban bekövetkezett haláláig hű szövetségese volt a bizánci császárnak, utána azonban megszállta Dalmáciát, majd megvédte Zadart a velenceiektől.

A Magyar Királyság III. Béla uralkodása alatt elismert európai nagyhatalommá fejlődött, erős, független központi irányítással. Székesfehérváron temették el, sírját 1848-ban tárták fel. Az Árpád-házi uralkodók közül az ő sírja az egyetlen, melyet épségben megmaradt.

 

Forrás: Wikipedia
https://hu.wikipedia.org/wiki/III._B%C3%A9la_magyar_kir%C3%A1ly