I. Béla

1011-1046 vagy 1059

apja: Vazul
uralkodása: 1060-1063
felesége: lengyel származású Richeza királyné
gyermekei: Géza, László, Lampert herceg, Zsófia, Eufémia, Ilona és egy ismeretlen nevű leány
utódja: Salamon


I. Béla - ragadványnevén Bajnok Béla - Árpád-házi magyar király 1060 és 1063 között. Géza magyar fejedelem öccsének, Mihálynak az unokája volt. Apja valószínűleg Vazul volt.

Béla születésének éve ismeretlen; történeti emlékeink akkor említik először, mikor testvéreivel Csehországba menekültek, ahol Ulrik herceg udvarában szíves fogadtatásban részesültek. Béla jelentékeny szolgálatot tett II. Mieszko lengyel fejedelemnek. A lengyel hadak élén fényes győzelmeket vívott ki. Jutalmul feleségül kapta a lengyel fejedelem leányát, Richezát.

1046-ban a magyarok Béla bátyját, Endrét hívták meg a trónra. Endre visszahívta Bélát is az országba, átengedte neki az ország harmadrészét és – neki magának fia nem lévén – az örökösödésre is kilátást nyitott neki. Béla a III. Henrik német-római császár ellen viselt háborúkban fényesen kitűnt hadvezéri képességével. A haza függetlenségének megóvása az ő érdeme.

Időközben Endrének fia született, Salamon. Béla nem ellenezte, hogy apja Salamont már hét éves korában megkoronáztassa. Béla ellenségei elhitették Endrével, hogy Béla a korona után áhítozik. Béla, nem érezvén magát biztonságban, Lengyelországba menekült, majd seregével Magyarországba tört. Endre a csatában elesett; Bélát 1060. december 6-án királlyá választották és megkoronázták. Röviddel ezután országgyűlést tartott, ahol összegyűlt küldöttek követelték a pogány vallás visszaállítását. A király három napot kért gondolkozásra. Ezalatt összehívta Fehérvár alá a szomszéd megyék várkatonaságát és szétzúzta a tömeget. Ez volt hazánkban a pogányság utolsó nyílt lázadása.

Béla sokat tett a fejlődő kereszténység és nemzeti művelődés érdekében, az ipar, kereskedés és a pénzügy rendezésére, s a közjólét emelésére. Amikor 1063-ban IV. Henrik császár gyámjai előkészületeket tettek a Német-római Birodalomba menekült Salamon támogatására, Béla Ausztriába küldte seregeit, a vállalkozás azonban sikertelen volt.

A várható német támadás miatt Dömösre hívott össze országgyűlést. A Képes krónika tanúsága szerint a királyra rászakadt a trónja, és ez okozta halálát. Az általa alapított szekszárdi apátságban temették el.


Forrás: Wikipedia
https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Béla_magyar_király