I. András

1013-1060

apja: Vazul
uralkodása: 1046-1060
felesége: Anasztázia, Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem lánya
gyermekei: Adelhaid, Salamon, Dávid
utódja: I. Béla


I. András a negyedik Árpád-házi királyként uralkodott a Magyar királyságban 1046-1060 között.

Az I. István parancsára megvakított Vazul középső fia, aki apja halála után Kijevbe menekült, ahol megkeresztelték. A magyar főurak egy része hívta haza az I. István halála utáni zavaros időszakban. András legyőzte és megvakíttatta  Pétert, leszerelte a lázadó pogányokat, közben folytatta a kereszténység megerősítését. Ő alapította a tihanyi monostort, melynek alapítólevele az első magyar nyelvemléket őrzi. I. István mintájára pénzt veretett.

Megvédte az országot III. Henrik német császár hadaitól testvére, Béla segítségével 1051-ben a vértesi csatában, majd 1052-ben is, amikor a császár Pozsony várát is megtámadta szárazon és vizen. András 1058-ban békét kötött a németekkel. Fia, Salamon német királylányt, IV. Henrik testvérét vette el feleségül. 1059-ben a Salamon megkoronázása miatt kialakult feszült helyzetben I. András a Tisza melletti Várkonyban a korona és a kard közötti választással próbára tette öccsét, aki az ország egyharmadát birtokolta. Béla bölcsen a kardot választotta, ám mégis Lengyelországba menekül. Később haddal támadt Andrásra a Tisza vidéken és a mosoni kapuig üldözte a király zömében német sergét. A menekülő I. Andrást a mosoni kapunál lova ledobta és sebesülten fogságba esett. Fogolyként rövidesen meghalt a zirci udvarházban. A tihanyi monostorban temették el.


Forrás: Wikipedia
https://hu.wikipedia.org/wiki/I._András_magyar_király